Tavaszi motoros induló
2007.11.05. 08:45
Napsütésre szomjasan alig vártam a tavaszt...
Tavaszi motoros induló
Napsütésre szomjasan alig vártam a tavaszt, hogy motoromra a szél út menti port tapaszt. Még hó fehérlett az árnyékos völgyek mélyén, mikor feldörrent gépemen a kipufogó kémény.
Az első élmény számomra mindig végzetes, ahogy a hideg tél után feldübörög a V-2-es. Traktor a mezőn a szikkadt földet szántja, az én paripám meg az aszfalttengert hántja.
Utasom egy szellő, ráncaim lágyra vasalja, fűleheletétől megremeg alattam a vas alja. Első utam céltalan, mint kósza gondolat, vagy mint sínek nélkül zakatoló gőzvonat.
Mikor húzok egy kövér gázt a markolaton, a ház falán repedés fut végig a vakolaton. Ha csak egy rövid kört megyek is, célba érek; zabolátlan, vad lelkemnek feloldozást kérek.
Lobogó sörényem zászlóként követi utam, szabadság és kalandvágy az egyetlen uram. Szilaj vágtám nyugodtan hasítja a végtelent, két keréken utazni orgazmus élményt jelent.
Szentbékkálla, 2005-04-12
|