Valamikor hittem, létezik a Mérleg,
hol tetteink súlya nyom a latban,
Jó és Rossz között billen a lényeg,
minden megélt, valós pillanatban.

Hol a Jóság elnyeri méltó jutalmát,
és a Gonosz idővel úgyis meglakol,
hol tisztelik a Sors igaz hatalmát,
legyen az végül Menny, vagy Pokol.

Már megtanultam és jól tudom ám!
Csak mosolyt csal az arcokra e Hit,
naiv téveszme volt, nem tudomány,
higgy emberi végzetet, vagy Istenit!

-----------------------------------------------
Csupa üres, semmitmondó frázis!
Elcsépelt, nagybetűsnek vélt szavak!
Dühöngve újra és újra hallom máris,
ahogy a latrok kárörvendve szólítanak!