Zenére jár, beszél, ha száll,
mesél a szél, na mit mesél?
Talán a lány, talány, habár,
vagány a szép, ha már becéz.

De most a csend rendet teremt,
konok remény; hölgyem meg én,
felhang eseng, tegnap mereng,
sorom csekély, tor-költemény.

Havas orom, avas korom,
javamra vall, szaval a dal,
hamvas borom panaszkodom,
ma vast' ragad, szabad szalad.

Talány a szív, talán ha hív,
hol Nap lebeg, holnap remeg,
magánya szít, magán taszít,
sorsnak remek kora temet.


Grossengottem, 2010. 09. 18.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.