Vérizzadt gondolatim agylebenyem mögött
egy késhegynyi várakozásban,
gyűlölt indulat táplálta izzás,
szenvedélyem nyomora dönti rám
a bosszú vehemens dühét,
ölni vágyom csak,
szúrni, döfni,
hallgatni ahogy pengém
behatol a lágy szövetek alá,
s a zsigerek omlanak alá a belek
türemkedése közt talán
megtalál a nyugalom,
de most a fájdalom, gyűlölet ködös
bosszúja éltet, minden percben beléd mártózni vágyom.
Mit akarsz? Hisz Te is megölsz nap, mint nap.
Testetlen, anyagtalan e lét.
Agyamban tejfehér tudat mutat vöröslő utat.
Félj csak tőlem, jövök megint nemsoká, s meggyalázlak!
Várj rám, s én gyarlóra alázlak!

2006-03-23

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.