10

----------------------------------------------------

Eltelt egy hónap. A június végi esőben Lajos szitkozódva ért haza. „Ebben az esőben nincs értelme dolgozni.” Gyuritól jött, ahol egész délelőtt boroztak. Szája még mindig enyhén fel volt dagadva, a nyelvéből hiányzó darab miatt selypítve tudott csak beszélni. Tudta, hogy a háta mögött kigúnyolják. Gyűlölettel gondolt a férfira, és a szőke nőre. „Egyszer úgyis bosszút állok. Az a nő meg rövid időn belül az enyém lesz. Addig nem nyugszom, míg meg nem kapom.”

Berontott a házba, ahol felesége felugrott a tévé elöl.

-         Szia Lajos! Te megint részeg vagy? Ma sem dolgoztál? Hogyan fogjuk így fizetni a házra felvett kölcsönt, ha egész nap csak a kocsmában vagy?

A férfi vérben forgó szemmel közelített. Odament feleségéhez, és megmarkolta hájas mellét.

-         Jucika, ne zsörtölődj már megint! Gyere, bújjunk össze – húzta magához az asszonyt.

-         Bújjon hozzád a Csöpikéd, az! Az a riherongy! – ellökte magától a férfit. – Azt hiszed, nem tudom, hogy Te is hozzájársz? Nem szégyelled magad? Dől belőled az alkohol, úgy nézel ki, mint egy disznó, aztán még bujálkodáson jár a fejed? Dugjál a Csöpikéddel, az majd biztosan hálásan fogad!

Idáig jutott, amikor egy hatalmas pofont kapott. Feje nekikoccant a falnak, megszédült.

-         Ne pofázz már asszony! – kiabálta a férfi indulatosan. – Azt mondom; kefélj, ne pofázz! Kérsz még egyet?

-         Neeem! Lajos drágám, mi van veled? Tényleg, most nem lehetünk együtt, mert megjött a havibajom – az asszony félve hátrált.

Szája sarkán egy keskeny vércsík futott lefelé.

-         Mi van velem? Ha! Ezt még nem hallottam! Elegem van az állandó kifogásaidból, hogy fáj a fejed, meg megjött a havid! Remélem a fogad nem fáj, mert akkor most szájbabaszlak!

-         Mi? Micsoda? – remegett az asszony.

-         Jól hallottad. Elegem van mindenből! Ducijuci! Te seggnövesztő prűd koca Te! Mióta ismerlek, még soha nem vetted a szádba! Most jöttem a Gyuritól! Azzal dicsekedik, hogy őt az asszony rendszeresen leszopja! Mikor érted már meg, hogy egy férfinak erre szüksége van. Undorodsz tőlem?

-         Nem, nem! De nekem mindig azt mondták, hogy az egy gusztustalanság, rendes asszony nem tesz olyat. Én… én azt nem akarom.

Behátrált a szobába. A férfi követte. A nő ráesett az ágyra, férje fenyegetően állt felette.

-         Te Lajos, ha nekiállsz velem erőszakoskodni, én isten bizony összecsődítem a fél falut!

Hisztérikusan nézte, ahogy a férfi kigombolja nadrágját, és előveszi meredező szerszámát.

-         Segítség! – üvöltötte torkaszakadtából, de az utolsó szótag már a fal felé röpült fejével együtt az érkező pofontól.

-         Megmondtam, hogy ne pofázz, tedd a dolgod! Kapd be.

Nagyon félt, úgy érezte, vizeletét sem képes visszatartani. Lassan terjedő halálfélelmében undorodó arccal megérintette a vörösre dagadt hímvesszőt. A férfi a torkáig nyomta, amitől öklendezni kezdett. Hátrálni próbált, de erős kezek szorították a fejét. Hirtelen tört rá a hányás, azonban, mivel szája tele volt, nem talált utat magának. Fuldoklott, nem kapott levegőt.

A férfi brutálisan még mélyebbre hatolt, a nő fejét olyan erősen húzta magára, hogy kifehéredtek az ujjai. Melegséget érzett a torokban, valami folyni kezdett a nő szájából. Ekkor görcsös rángásokkal elélvezett. Sokáig szorította magához felesége bodorított hajfürtjeit.

Mikor elengedte, a fej élettelenül hátrahanyatlott az ágyon.

Lajos döbbenten figyelte Juci élettelen testét. Próbálta pofozgatni, hogy térjen magához. Kis idő múlva már tudta, hogy halott.

A nehéz testet eligazgatta az ágyon, letörölte szájáról a váladékokat, betakargatta, majd melléült.

Baljós sötétség fedte el lassanként elméjét. Tudta, hogy ettől a pillanattól átlépett egy határt, ahonnét már nincs visszaút.

Aljas terveket szőtt fürgén elborult agya.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.