Negyedik

Örülök a reggelnek. Lidérces álmokat fújt a tengerparti szél.

Farkasszemet nézek a tükörben. Gyorsan lezuhanyozom hideg vízben.

Kimegyek a tengerpartra. Sarlósfecskék keringenek a hullámok felett. Távoli hajók apró vitorlái fehérlenek.

Messzire ellátni a tagolt partvonalú öbölben. Rijeka felé hatalmas, tengerjáró hajók látszanak. Milyen más minden, mint éjszaka! A szomszéd villát magas sövény takarja. A két telek közt benyúló stég. A másik oldalon a tengerpart csupasz, fehér mészkőszikláinak egyhangúságát oldja a macchia, az örökzöld bozótos. A tövises bokrokba keskeny gyalogösvényt vágtak. Távolabb fenyők és ciprusok sötétzöld tornyai színesítik a partot.

Lábam előtt a tengervíz áttetszően tiszta. Apró halak rajzanak a moszattal benőtt kövek között. Billgeci feje bukkan elő a víz alól. Kerek fején búvárszemüveg. Nagyot prüszkölve kagyló lenyomatú kavicsot tesz a lépcsőre a többi mellé.

-  Anyám imádja a különleges köveket. Egész gyűjteménye van otthon. Ennek biztos örülni fog – magyarázza, majd elmerül a hullámokban.

Kíváncsivá tesz. Megvárom, míg megunja a víz alatti világ kincsei utáni keresést, majd mikor kimászik a partra, kölcsönkérem a szemüveget. Billgeci kavicsaival eloldalog. Körülnézek, sehol senki. Nagyszerű. A fürdőgatyám a házban szárad. Lehet, hogy még vizes. Mindenesetre messze van, ezért megszabadulok rövid szárú farmeremtől, és csupaszon, egy szál búvárszemüvegben, belevetem magam a habokba.

Mintha egy óriási akváriumban lennék; csodálatos világ tárul elém. A sziklás tengerpart mentén lassú tempóban úszom időnként le-lebukva a fenékre. A víz alatti táj folyamatosan változó szépségében gyönyörködöm. A kristálytiszta víz helyenként alig néhány méter, aztán kicsit arrébb hirtelen megnő a mélység, hatalmas, víz alatti barlangmélyedések látszanak. A kavicsos fenéken tengeri sünök, parányi rákok, tengeri csillagok, rengeteg apró hal mozog, mászik, úszik. Ezer ismeretlen élőlény kering körülöttem.

Lomposka is a tenger fenéket stíröli. Aztán nehogy valamelyik rákocska, vagy sünöcske ismerkedni akarjon vele!

Kényelmes karcsapásokkal úszom tovább. Mélyre merülök, a víz alatt mellúszásban követem a sekélyedő partot. Elfogy a levegőm, egy jókora sziklatömb állja utamat. Éppen fel akarom lökni magam a felszínre, mikor egy keskeny hasadékban valami sárgán megcsillan. Kíváncsiságom erősebb légszomjamnál, visszalököm magam a mélybe. Vastag aranyláncot húzok elő a keskeny résből. Dobhártyám feszíti a víznyomás. Mikor elrugaszkodom a köves tengerfenéktől, fájdalom hasít talpamba. Már tudom, miért volt az a gumiszandál Billgecin.

Zihálva szívom tüdőmbe a levegőt, mikor a felszínre érek. Leveszem fejemről a búvárszemüveget, megdörzsölöm szemem. Jól látok. Velem szemben két, harminc körüli nő a néptelen parton. A szőke, göndör hajú, egy sziklán ülve arcába temeti kezét. Hangosan zokog. Széttárt lába közt szőrtelen punci. A másik, a nagyobb mellű barna, valamit keresgél a kövek között. Ő is borotvált. Mindketten meztelenek, barna bőrük csillog a napfényben. Észrevesznek, törülközőt kapnak maguk elé, segélykérően pillantanak körül. Sehol senki, csak egy közelben ringatózó motorcsónak. Gondolom, azzal jöttek.

-  Pardon! – kiáltok feléjük, aztán ellököm magam a sziklától.

Éles fájdalom hasít újra a talpamba. Felszisszenek. Kiülök egy kiugró szirtre. A két nő idegen, lágy ritmusban beszél. Ezek franciák! Nem értek semmit. Hallom meglepődő felkiáltásukat, mikor észlelik ruhátlan testem. Szöszike könnyeit törli világoskék szeméről, mikor felsikolt. Kezemre mutogat. El is feledkeztem talált kincsemről. Az aranyláncra nézve magyaráznak. Dúskeblű közelebb jön. – Parlez-vous francais? - Hadarva mondja a magáét. Hiába kérdez, mosolyogva felhúzott vállal jelzem, hogy nem értek semmit. Azért megpróbálom felvenni a kommunikációt.

-  I’m Hungarian. Do you speak English? – kérdezem.

Most ők ingatják fejüket. Na, ez érdekes lesz! Lomposka bökdösi combom. Gyerünk haver, munkára fel! Csinálj már valamit, különben elkezdek ágaskodni!

Szöszike szeme felcsillan. – Excusez-moi! - Ledobja törülközőjét, csukafejessel startol a vízbe, pár szabályos csapás után fellendül a lehorgonyzott motorcsónakba. Piszok jó segge van. Táskájában kotorászva elővesz egy digitális fényképezőgépet. Máris le akar fotózni? Biztos jól nézek ki egy szál farokban, ha ilyen hatással vagyok az imént még síró nőre. Megrázom loboncos sörényem, vízcseppek fröccsennek szerte. Óvatosan ereszkedik a vízbe. Kezében magasra tartva a gépet, egy kézzel visszaevickél. Szöszike óvatosan mellém guggol. Nem zavarja, hogy igyekezetében elfelejtette törülközőjét magára tekerni. Engem aztán biztos nem zavar, klasszikusan csodásak a mellei is. Különben is; én is meztelen vagyok. A digitális fényképezőgép apró monitorán fényképet mutogat. Na, már ilyen jóban vagyunk, hogy sor kerül a családi fotóalbumra is? Az első képen egy csapat szebbnél szebb nő integet meztelenül a kamera felé. Szöszike és Dúskeblű is köztük van. Valamit trükköztek a digitális fotóval, mert Szöszikéből kettő van. Mi ez? Valami naturista nőegylet? Aztán egy közelibb képen végre megértem Szöszike lelkesedését. Egyedül van a fotón, a mellképen tisztán látszik nyakában az aranylánc. Kétségtelenül ugyanaz, mint a tenyeremben levő. Arcomon nevető ránccal, ellentmondást nem tűrően felcsatolom nyakára a láncot. Szöszike boldog, ad egy puszit. – Merci bien! - Melle hozzámér. Lomposka megmoccan. Nyugi fiú! Szöszike örömtől repesve csapja össze tenyerét. Formás keblei meglebbennek. Hálásan néz rám. Felállnék, de felszisszenve visszaülök. Dúskeblű segítőkészen megnézi a lábam. Már rajta sincs törülköző. Szemmel láthatóan a nőknek teljesen természetes állapot a meztelenség. Ölébe véve mutatja a tengeri sün beletört tüskéit talpamban. Nagylábujjam vészesen közel kerül először az enyhén szétnyílt puncijához, majd a dinnye nagyságú mellekhez. Egyik kezével melle közé szorítja lábam, a másikkal igyekszik kipiszkálni a tüskéket, miközben én kiszolgáltatott helyzetben hanyatt fekszem a sziklapadon. Időnként vidám voilá-k trilláznak fel ajkáról, mikor kiszed egy újabb tüskét. Nem érzem fájdalmasnak e műveletet, mivel lábam melengető helyen van. Ráadásul Lomposka önálló életre kel. Addig növeszti magát, míg kidugja fejét. Szöszike nevetve hívja fel e tényre barátnője figyelmét, aki addig is fél szemmel - cseppet sem zavartan -, figyelte testem e becses részének állapotváltozását. Szöszike puhatolózóan néz szemembe, mikor megérint. Ujjait végigfuttatja mellkasomon, csípőmön, combom belső felén mintegy véletlen; megáll. Finom cirógatásba kezd a göndör szőrszálakon. Felkönyökölök, magamhoz húzom, csókot lehelek ajkára. Mohón visszacsókol, apró nyelve kutakodón keresi társát. Lomposka olyan merev, és hatalmas, mintha egész testem csak egy nagy farokból állna. Hosszúra nyúlt csókunk közben Dúskeblű befejezhette a tüskék eltávolítását, mert egész testemben megborzongok, mikor forró szájába veszi lábujjam, és lágyan szopogatni kezdi. Szöszike keze feljebb csúszik; golyócskáim simogatása után finoman marokra fogja Lomposkát. Játéka oly művészi, mint maestro ujjai a pianínón. Hangszerem majdnem megszólal, de legalábbis közel van ahhoz, hogy hangjegyeim kottát írjanak a levegőbe. Szöszike kicsit elhúzódva megbabonázott tekintettel figyeli egy darabig Lomposkát, majd nyelvével követi rajtam az utat, melyet nemrég ujjaival simított végig. Nagyot sóhajtok, mikor nyelve Lomposkát veszi kezelésbe. Sokáig nyalogatja a vastag törzset, míg érzékien ajkai közé veszi a makkot. Szívni kezdi, egyre erősítve a hullámzó vákuumhatást. Dúskeblű dús kedvű. Mosolyogva szemezünk, míg lábujjam szopogatja.

Úristen! Itt vagyok ezen a csodálatos tengerparton a tűző napsütésben - ahol az erősödő szél időnként sós vízpermettel hint meg -, miközben két gyönyörű nő kényeztet!

Ha létezik a Paradicsom, azt ilyennek tudnám elképzelni. Ha látnák ezt a fiúk!

Hátradőlök a kőre, Szöszike lábát fejem köré illesztem. Klasszikus 69-es póz egy francia nővel, aki istenien tud franciázni. Kezemmel masszírozom kemény fenekét, végigsimítok a popsija vágásán, összerázkódik, szétfeszítem szeméremajkait. Beillesztem nyelvem a kéjrésbe, lágyan nyalogatom a rejtekéből kiemelkedett megduzzadt csiklót. Jóízű a nedvedző punci. Fejem felemelve nyelvem időnként hátrafuttatom a gáton túli redőzött nyílásba. Szöszike tele szájjal nyögdécsel. A szopással vegyített búgó hangtól Lomposka egy belső idegszálon türelmetlen jelzi, hogy már nem sokáig bírja ezt az intenzív ingerelegyet kitörés nélkül elviselni. Próbálom Szöszike tudtára adni robbanásra készülő testem túlfeszítettségét, de annál erősebb szájmunkába kezd. Középső és gyűrűsujjam bedugom hüvelyébe, kisujjam az ánuszába, nyelvemmel felgyorsítom az iramot klitoriszán. Hevesen megrázkódik, mikor eléri az orgazmus hullám. Magával ránt nemi izgalma beteljesedése, Lomposka olyan kemény, mint a beton, amikor mélyről jövően feltör a spermaláva. Olyan erővel ér utol az ejakuláció, hogy a gyönyörtől egész testemben megfeszülök. Szöszike Lomposkát nem eresztve mohón nyeldesi az ondófolyamot. Szívása lassan gyengül, míg finom nyalogatássá nem csendesedik. Oldalra borulva elnyúlik a meleg kövön, szapora légzése közben sem hagyja magára Lomposkát. Látom, hogy az utolsó kibuggyanó cseppeket is élvezettel nyalja le a lanyhuló, vörös makknyílásról. Meg kell hagyni, ez a francia nő jól leszopott!

Lomposka a kielégültségtől lankadtan pihen.

Dúskeblű már nem dús kedvű. Megfeledkeztünk róla. Mellettünk ülve próbál mosolyogni Szöszikére, aki egy kóbor ondócseppet nyalint le szája széléről.

Hangtalan jelbeszéddel vesszük szemügyre egymást, kacajunk kibuggyan. Szöszike kéjes tekintete Dúskeblűre ragad. Pár szót váltanak egymással. Dúskeblű szeme kérdően fúródik belém. Most azt akarod kérdezni, hogy téged is ki tudlak-e elégíteni? Most mutasd meg Jack, milyen a magyar virtus!

Dúskeblű felé csusszanok. A méretes kebelhalmok közé fúrom fejem. Addig mesterkedek, míg a sápadt udvarban a bimbók feszes pecekké nem nőnek. Finoman harapdálom őket. Végigkalandozok combja belső ívén kezemmel, a nagy szeméremajkakhoz érve elidőzök a bőrredők érzékeny ráncain, majd középső ujjammal kitapintva a csiklót, pajkos játékba kezdek. Hamar benedvesedik a kiéhezett punci. Lejjebb siklok, nyelvemmel körözök a köldökön, megmarkolászom a fölém tornyosuló kerekded dinnyéket. Dúskeblű egyre szaporábban veszi a levegőt, kezével nyomja lefelé követelőzően fejem. Hanyatt fekszik, én meg hason, hogy jobban hozzáférjek, szélesre tárja lábát, öléhez tapaszt. Szorításával jelzi, hogy az erősebb ingereket szereti. Mélyen belaffantok járatába, meglepődve tapasztalom csiklója szokatlan nagyságát. Erősen szívni kezdem. Kéjes nyögéssel adja tudtomra, hogy erre van szüksége. Rajtam nem múlik, Dúskeblű! Úgy leszopom ezt a több centinyi pöcköt, hogy elájulsz! Egyre vehemensebben szorít magához. Csöcsörésző kezemmel érzem mellkasa egyre sűrűbb süllyedését. – Excellent! – kiált fel, majd artikulátlan üvöltéssel élvez el, számat bőszen megöntözve kéjlevével. Aztán csend. Tényleg úgy áll a dolog, mintha elájult volna. Na! Lassan áttérhetnénk komolyabb műfajra a nyali-fali után!

Dúskeblű révetegen csókolja le arcomról a sikamlós, zselészerű nedveket, majd ő is bemutatja nem mindennapi franciatudását. Szöszike könyökére támaszkodva les minket. Lomposka már gerjedten áll, mikor Dúskeblű vastag ajkai kezelésbe veszik. Olyan mohósággal szop, mintha az agyam akarná kiszívni. Egy kicsit kefélhetnénk is már, lányok! Dúskeblű gondolatolvasó, türelmetlenül igazítja magába Lomposkát, mikor lovagló ülésben beleül. Nem sokat tököl, pillanatok alatt olyan vágtába fog, hogy szerelemlovunk utoléri a vágyak beteljesületlenségét. Mikor Dúskeblű hörögve élvez, Lomposka kérdez; válaszom az, hogy nyugi, folytatódjon még a digi-dugi.

Rám hanyatlik, fuldoklom a keblek közt, finoman oldalra tolom a kielégült nőt. Szöszike meglátva harcias kedvem, évődve a hullámok közé veti magát.

Ne menekülj, nem kell a maszlag, téged is jól megbaszlak! Most megtudjátok, milyen a magyarok istene! Annak idején nyilakkal törtünk be a Kárpát-medencébe, most kemény dákóval nyársallak bennetek félbe!

Szöszike után ugrom. Lomposka meredten követ. Addig menekül, míg utol nem érem. Hamar hagyja magát. Derekam köré kulcsolja lábát, élvezi a súlytalanságot, és Lomposka keménységét mélyen benn az ölében. Farpofáin vezénylem az ütemet. Lökésemkor nő a víznyomás, jóleső simogatás a hűs víztömegben a forró punci. Aztán felgyorsulunk, mint az expresszvonat, köröttünk a hullámok mély fodrot fonnak. Szöszike nyögdécselése belefúl a habokba, aléltan omlik karomba.

Pár perc pihi után kisegítem a partra. Dúskeblű megint dús kedvű! Lomposka meglátása szerint nem eléggé. Ő meredten hasítja a levegőt. Szöszike félre, Dúskeblű egy orgazmussal le van maradva. Felállítom, megfordítom, hátát lenyomom egy kiálló szirtre, kezelésbe veszem kitárulkozó hátsóját. Mélyen belököm Lomposkát. Dúskeblű szilaj módon állja döféseim. Sőt. Még rásegít. Hátraveti formás seggét. Nemsokára ismét megtöri a csendet reszkető kiáltása. Kezével hátratol. Rám nevetve magára mutat, majd ágaskodó Lomposkára. Kezével jelzi, hogy nem bírja tovább. Lehuppan a törülközőre. Szöszikére nézek. Ő is kacagva tiltakozik. Na, Lomposka, akkor most mi lesz veled? Aggodalomra nincs ok; a két nő lábamhoz telepedik. Két oldalról kényeztetik legnemesebb szervem. Felváltva veszik szájukba. Szöszike finomabban, érzékibben, Dúskeblű mohóbban, vadabbul szop. Élvezetes e felváltott játék. Megigézetten nézem őket. Zsibbad minden porcikám, remeg a lábam. Kellemes bizsergés indul útjára ágyékomból. Érzem, ahogy testemben kilövésre készen tolakodik az ondóhadsereg. Most! Most kellene megállítani az időt! Elnyújtva végtelen részre, napokig élvezni ezt a pillanatot!

Minden idegszálammal igyekszem e kéjes perceket késleltetni. Ám ekkor Szöszike hirtelen mögém kerülve mélyen bedugja nyelvét végbelembe. Olyan erővel kiáltok fel, hogy Dúskeblű meglepődve hátrahőköl. Szájából kicuppan Lomposka. Ekkor tör rám az orgazmus. Az első löket Dúskeblű szemébe spriccel, aki védekezésül újra bekapja farkam. Látom, hogy sűrűn nyeldekel. Nyugi Lomposka, nehogy megfulladjon! Miután kiszopja a maradék cseppeket is, félszemmel pislog rám. Vihorászva törli ki szeméből a ragadós anyagot, arcán lassan szárad a kéjfolt. Szöszike is előkerül. Összedugjuk arcunk mindhárman, mintha ezer éve ismernénk egymást. Nincs szükség szavakra. Átléptük a nemzetek határait. A két nő derülten nyom egy puszit arcomra. Megmerítjük felhevült testünk a hűs hullámokban, kiülünk a kősziklára.

Rövid tanácskozás után Szöszike pociján körözve mutatja, hogy éhes. Magukra bök, majd a távolba, jelezve, hogy mennének. Aha! A puncitok már jóllakott, most jöhet a pocakotok! Azt is meg kell tömni. Az enyém is halk korgással jelzi a kaja hiányát. Úristen, hány óra lehet? És egyáltalán, milyen messze kerültem? Arról nem is beszélve, hogy utoljára Billgeci látott a tengerben eltűnni. Lehet, hogy aggódnak értem?

Nem tudom, mennyire értenek, ahogy kézzel-lábbal magyarázom a helyzetem. Intenek, kövessem őket. Meglepődök, milyen nagy a motorcsónak. Ez inkább egy kisebb yacht. Szöszike gyorsan körbevezet. Légkondis kabin, zuhanyzó, vécé. Hiába, élni tudni kell! A műszerfal mellett navigációt is látok. Dúskeblű tréfásan belök egy párnás bőrülésbe. Mikor kigyorsulunk a tenger felé, rájövök miért ültetett le. Olyan erővel tapadok a háttámlához, hogy felkiáltok a csodálkozástól. Szinte repülünk a hullámok felett. Nagyokat csattan a hajó oldalán minden megtört hullám. Sós tengervíz csap arcon egy merész kanyarban. Ez fantasztikus! Azért csak felállok. Tombolni támad kedvem. Követik példámat. Őrjöngő örömünk egymásra átragad. Nagy kört írunk le. Erősen kapaszkodva, Dúskeblűnek magyarázom, merre lehet a szállásom. Bizony, jó pár száz méterre elkószáltam, mikor felfedező utamra indultam. Aztán meglátom a teraszosan vízbe nyúló sziklákat.

A parton integetnek a fiúk. Ahogy közelebb érünk, látom, hogy álluk leesik. Tátott szájjal bámulnak minket. Csak nem irigykedtek? A két gyönyörű nő még mindig meztelen. Én is.

Lomposka büszkén nyújtogatja nyakát a pompás keblek, és a napsütötte guszta pucér puncik között. Nem tagadom, dagad a mellkasom. Vízbefúlt tetem helyett kielégült farkat láthatnak viszont két faszállító bombázóval. Invitálom őket a partra. Tanácstalanul néznek egymásra, aztán Dúskeblű kiveti a horgonyt a stég mellett. Eltűnnek a kabinban, majd egy pillanat múlva leheletnyi fürdőruciban jelennek meg. A fiúk hitetlenkedve néznek.

-  Hahó! Ébresztő! Valaki kapja már el ezt a kötelet! – kiáltom feléjük.

Pinakkió segít, kiugrunk a stégre.

Társaimra mutatok: - Rahan, Billgeci, Szexpír és Pinakkió.

Dúskeblű és Szöszike nevetnek. E nevek valamit nekik is jelentenek. Nem is tudom a nevüket! Zavaromat látva kisegítenek. Dúskeblű Salyne és Szöszike Giselle. Magamra kapom a kövön hagyott rövidnadrágomat.

Kiülünk a teraszra. A nők egymást közt beszélgetnek. Szexpír megjelenik egy üveg Jack Daniel’s-el. Már csak apró duzzanat jelzi a tegnapi sebet száján.

-  Tudtam én, hogy Jackre valaki vigyáz odafenn, különben is, ismeritek a mondást; chercez la femme. Hölgyeim, a whiskey nyelvén mindenki ért, legyen mindenki, mindenkiért! Emeljük poharunk az égre, igyunk e két csodaszép tündérre!

-  Jack! Azt tudod ugye, hogy jól megszívattál minket – mondja Rahan. – Azt hittük, már rég belefulladtál a tengerbe. Az egész öblöt keresztülúsztuk oda-vissza. Erre banyek, te beállítasz ide két angyallal, meg egy yachttal. Mint a mesében. Gondolom, halálra kefélted magad, míg mi hülyére izgultuk magunk.

-  Elég volt már Rahan, megjött végre a jó barát, nézd csak meg ennek a szépségnek a jó farát! – csitítja Szexpír.

Billgeci egy darabig csak ül a nők mellett, aztán zavartan megszólal. Franciául töri a szavakat! Dermedten hallgatom, hogy Billgeci társalog. Az ő tudománya hallhatóan mélyre hatóbb a mi „Bonjour mademoiselles!” ismeretünknél. Igaz, hogy gagyog, de kis idő múlva megosztja velünk a hallottakat.

-  Ne nézzetek így rám! A franciatudásom csapnivaló! Még az egyetemi évek alatt tanultam két szemesztert. Na! Salyne és Giselle több barátnőjükkel egy apró szigeten nyaralnak Cres mellett. Ha jól értem szavukat, csak nők! Értitek fiúk? Csak nők! Jack! Ezek a nők szuperlatívuszokban beszélnek rólad. Te… te tényleg mind a kettőt megdugtad?

-  Aha – mondom szerényen.

-  Te rohadt geci! – pattan fel az eddig szótlan Pinakkió. – Hogy lehet neked ilyen szerencséd?

-  Tartok tőle, hogy ez nem csak szerencse kérdése – feszítem tovább a hangulatot. – Nézzetek csak meg így oldalról. Látjátok ezt a sármos profilt?

Elnevetem magam.

-  Mesélj már Jack, mi történt? Eddig azt hittem, ilyen csak az álmokban történik.

-  Majd később, Rahan. A hölgyek éhesek. Meg én is. Mi lenne, ha meghívnánk őket Lovranba ebédelni?

Mindenki bólogat. Billgeci tolmácsol, majd fordít.

-  Azt mondják, nagyon köszönik, de most menniük kell. – Csalódott moraj. – Ellenben este ráérnek. – Felhördülés. Sebesen jár az agyam.

-  Mondd meg nekik, hogy este kilenckor várjuk őket. Ha tudnak, hozzanak barátnőket is.

Billgeci lelkesen magyaráz a fürdőruhás szépségeknek, majd kikísérjük őket a partig. Az au revoir kiáltások után sokáig integetnek, mikor kifordulnak a nyílt tenger felé. A motorcsónak tajtékzó habot hasít maga után. „V” alakú fodrok keringenek a vízen.

-  Na, kíváncsi leszek rá, hogy eljönnek-e este – hitetlenkedik Pinakkió.

-  Nyugi, itt lesznek – mondom.

-  Mesélj már Jack! – követeli Rahan. – Ha nem vennéd észre, majd megveszünk a kíváncsiságtól.

Röviden elmondom az aranylánc megtalálásának történetét.

-  Hihetetlen! Ez nem lehet véletlen – suttogja Szexpír –, ez tuti, hogy a sors karma, máskülönben tőled ez a két szép nő mit akarna? Higgyétek el, ennek lesz folytatása, kirándulásunk megbélyegzi majd e nők hatása!

-  Úgy legyen! – zárom le a témát.

Pinakkió hozzám hajol: - Én könnyebbültem meg legjobban Jack, mikor viszontláttalak. Mindenféle rossz gondolatom támadt az éjszakai beszélgetés után. Megszólalt a lelkiismeretem.

-  Vigyázz, nehogy az én hibámba ess! – emlékeztetem.

-  Már azt hittem, hogy valami hülyeséget csináltál. Bocsáss meg, ha tolakodó voltam.

-  Nem, te ne haragudj. Tudom, hogy a barátom vagy. Tulajdonképpen sok igazságot mondtál. Köszönöm. Ma este pedig tomboljon a jókedv. Mit szólnátok, ha rendeznénk a hölgyeknek egy kerti partit?

-  Jó ötlet!

-  Oké! – hallatszik.

-  Akkor irány a bolt, fel kell frissítenünk ital- és ételkészletünket.

Szexpír és Billgeci magára vállalja az ellátmány beszerzését. Mi igyekszünk kicsit otthonosabbá teremteni az apartmant. Ami abból áll, hogy az ágyakról beszórjuk a ruhákat az üres szekrényekbe.

-  Biztos, ami biztos – mondja röhögve Rahan –, nem fogok égni szaros alsógatyával.

-  Azon gondolkoztatok már, hogy milyen módon társalgunk velük? Nem lesz kínos, hogy Billgeci állandóan fordít? – kérdezi Pinakkió.

Ránézek: - A szex nyelvén mindenki tud barátom. Valószínűnek tartom, hogy ez az este nem arról fog szólni, hogy kellemes bájcsevelyt folytatunk a hússütés közepette, aztán udvariasan és felettébb kimérten taglaljuk a Kvarner-tengerpart ígéretes időjárását. Legyünk lazák, engedjünk utat az elfojtott vágyaknak. Persze, ha látszik a viszonzás. Nekem elhihetitek, nem azért fognak eljönni, hogy unalmaskodjunk egymásnak.

Éhségem csillapítom egy szenyóval, mikor visszaérnek Szexpírék.

-  Vettünk három üveg whiskeyt, két karton sört, meg a nőkre gondolva egy fehér Baccardit, egy Cointreaut, meg két Baeileyst, néhány narancslét… - sorolja Billgeci.

-  Kaját nem vettetek? – kérdi Rahan.

-  Ja, de azt is! Hoztunk kenyeret, meg pácolt húst.

Lassan telik a délután minden perce. Egy darabig döglünk az ágyban, aztán este nyolc felé kiülünk a teraszra. Indul a Jack Daniel’s féle bátorságmerítő hadjárat. Szexpír coca-colával elegyíti a nemes italt.

-  Kicsit muszáj hígítanom, különben sűrűbben kell finganom, azt meg nem szeretném, ha a szagot e nők elé tenném – magyarázza.

-  Srácok, van egy ötletem! – mondom. - Már mondtam, hogy ez az est akkor fog jól elsülni…

-  … ha sikerül a farkam elsütni – szakít meg Szexpír.

-  Szóval, akkor lesz fergeteges e buli…

-  … ha sikerül valakit megdugni!

-  Kicsit egyhangú a gondolkodásod, Szexpír! Ami nem baj, de kezdesz unalmas lenni! Pedig nem áll szándékomban hegyi beszédet mondani, csak azt javaslom, legyünk nagyon lazák!

-  Mint asszonyt hajtó atamán kozák! Lányok! Simogassátok meg Szexpírke faszát!

-  Éppen ezért, mit szólnátok hozzá, ha a nőket egy szál semmiben várnánk?

-  Azt akarod mondani, hogy meztelenül? – kérdi Billgeci.

-  Én támogatom az ötletet, főleg, ha kapok még egy-két whiskey öntetet! – mondja házi rím királyunk.

-  Én is, én is! – adja áldását Rahan és Pinakkió.

-  Na jó – egyezik bele Billgeci is –, nekem csak egy feltételem van. Bevállalom a hússütést abban a konyharuhában! Erre igyunk!

-  Billgeci előkével, meg meztelen seggel? – kérdi Rahan. – Már ez a látvány megér egy estét. Proszit!

Levetkőzünk. Telik az idő. Öt meztelen krapek iszogat. Egyre oldottabb a hangulat.

-  Azt röhögném srácok, ha nem jönnének a nők, mi meg itt pucéran vedelünk, mint öt buzi! – dől előre a nevetéstől Rahan. – Nem baj, Billgeci, te leszel a kislány, olyan jól festesz abban a helyes kis ruciban, ahogy sütöd a husit, fehér popód világit.

-  Én is elkapom Billgecit, seggébe verem a gecit! – kiált Szexpír.

-  Gyerekek, fél tíz van – mondja lemondóan Pinakkió. – Ezek már nem jönnek.

-  Az ott mi, faszfej? – kérdem a tengerre mutatva.

Távoli fény egyre erősödik, motorzajjal párosulva.

-  Gyertek, menjünk eléjük! – harsogom.

Kifutunk a parti sziklákra. Nők integetnek. Sok nő. Ruhában. Hangos kacajuk meztelenségünknek szól? Odakanyarodnak a benyúló stéghez. Szöszike még mindig csodaszép. Kikötöm a kishajót. Rövid tétovaság után követik példánkat. Nyolc ruhátlan nő ugrik mellénk. Szépek és vidámak. Dúskeblű jön utolsónak. Lágyan ringatózik a csónak. Adjunk utat a csóknak! A zavar legkisebb jele nélkül nyomnak arcunkra puszit.

-  Te, nézd mennyien vannak! – súgja Rahan.

-  Nem ciki ez? – mutat magára Billgeci. Szó, mi szó, elég komikusan fest.

Átölelem Szöszikét és Dúskeblűt. Gyorsan itatni kell még a fiúkat, lazuljanak ők is! Aggodalmam felesleges. Mire beérünk, Szexpír talál két németül beszélőt, akikkel bevonulnak zenét keresni. Rahan italt tölt. Lógó farka súrolja a poharat. Billgeci elhappolja mellőlem Dúskeblűt. Franciául karattyolnak. Cseppet sem vagyok féltékeny. Sőt! Kíváncsian vizslatom a francia nőket. Eddig lekötött Szöszike igéző szeme. Döbbenve veszek észre még egy Szöszikét! Még egy göndör hajú szépség! Ilyen nincs! Jackey fiú, ébresztő! Ezek ikrek! Szöszikettő kicsit talán magasabb? A puncija ugyanolyan simára borotvált, mint a tesónak. Halvány sebhely a nyakán. Igen. Ez jó lesz támpontnak. Bár tulajdonképpen mindegy. Két oldalról ölembe ülnek. Átkarolom őket. Tökéletes a világ. Lomposka tanácstalanul ingatja fejét. Most melyik tojásra nézzek? Még nyakláncuk is egyforma. Beugrik, miért láttam Szöszikéből kettőt a fotón. Az nem trükk volt.

Pinakkió és Rahan három nő között vigyorog. Billgeci leveszi az utolsó flekkent a sütőről. Dúskeblű asszisztál neki. Sting csendül fel, megjelenik Szexpír két belekarolt nővel.

-  Könyörgöm, nehogy felébresszetek, ez a legszebb álom, mi valaha velem megtörténhetett!

-  Tetszik a móka, Szexpír? – kérdem.

-  Ennél szebbet és jobbat nem tudnék kívánni, remélem farkam reggelig fog állni! De jó, hogy nemcsak engem érnek sikerek. Te magasságos! Jack! Ők ikrek! – néz Szöszikre dermedten. – Hadd folyjon a pia, legyen az estéből orgia!

Rahan és Pinakkió kihoz még egy asztalt a nappaliból székekkel, hogy elférjünk. Míg eszünk, a Szöszik mellém ülnek.

-  Tetszik ez az arány nagyon. Nyolc nő és öt férfi. Köszönjük neked, Jack! – mondja tele szájjal Rahan.

A nők körbecsodálják a motorokat, majd visszaülünk.

Szorgosan töltögetem a Szösziknek gyorsan ürülő poharukba a Baeileyst. Két oldalról elkezdik harapdálni fülcimpámat. Lejjebb siklanak. Mellbimbóimat szopogatják. Egyszerre. Mintha tükröt tettem volna testközéppontom vonalába. Lomposkának olyan merevedése van, hogy széttöri a képzeletbeli tükröt. Nem zavar, hogy mindenki őt nézi. Büszke vagyok rá, ahogy köldököm verdesi. Szöszike forró ajka tapad a számra, Szöszikettő göndör fürtjei ráomlanak Lomposkára. Franciatudása vetekszik ikertestvérével. Nyelve fürgén kalandoz. Szöszike csatlakozik hozzá. Játékosan évődnek, ki vegye kezelésbe. Sikerül megegyezni; míg egyikük finoman szopva rábukik, addig a másik a törzset, és a golyócskákat nyalogatja. Felváltva. Szöszike szomjas. Megfogja a Baeileys üveget, leültet a lépcsőre, hátradönt. Könyökölve nézem, ahogy mellkasomon végigfolyatja a világosbarna nedűt, majd nyelvével lefetyelve nyeli. Szöszikettő kiveszi kezéből a Baeileyst, Lomposkát is megöntözi.

Tucatnyi ember figyeli mozdulatlanul ténykedésük. A műsornak olyan kisugárzása van, hogy mindenki áhítattal les. Ágyékomból sűrű zsibbadás terjed. Szöszikék nem hagyják abba a szopás-nyalást. Muszáj közbelépnem, különben nagy spriccelésnek lesznek kis tanúi. Kikerekednek a szemeim, mikor meglátom, hogy a két ikertestvér nyelve össze-össze ér, mikor a makkot nyalogatják. Kutakodó nyelvük időnként a másik szájában is eltűnik. Erőtlenül próbálom eltolni őket, de nem tágítanak Lomposka mellől. Rám néznek, mikor bekövetkezik a spermarobbanás. Az első kitörés mellkasomig lövell. Az igazi harc ekkor kezdődik köztük. Szöszikettő győz. Neki sikerül elsőnek szájába venni az utólöketek folyamát, Szöszike a maradékot nyalja le testemről. A nyáltól, Baeileystől, és ondótól kevert ragacsokat mohón takarítja el. Szöszikettő nem hagyja abba a szopást. Szájában Lomposkával továbbra is finoman köröz nyelvével a szívóhatást gyengítve. Egy ideig teljesen befér a szájába, ám olyan odaadással végzi ügyködését, hogy Lomposka újra nőni kezd. Addig mesterkedik a dúsajkú, míg teljesen kemény nem lesz. Hiába igyekszik teljesen elnyelni, muszáj kijjebb eresztenie, másképp édes fulladásba torkollna e remek franciázás. Szöszike eközben édes csókjaival halmoz el. Fura íze van nyálának a Baeileys és a spermakeveréktől.

Gyengéden megfordítom, hátát puszilgatva lassan belecsúsztatom Lomposkába. Csípőmozdulatokkal tekergőzik rajtam. Széttárt ölében ikertesó nyelve vándorol heréimtől csiklójáig.

Ekkor veszem észre, hogy elszabadult körülöttünk a mennyei pokol. Szexpír hátulról dönget egy alacsony vöröskét. Széttárt lábuk alatt egy rövid, barna hajú szájával kényezteti kettőjüket, időnként kihúzza Szexpír farkát, hogy pár slukk intenzív szopás után visszadugja a vulvába. Pinakkió izmos feneke gyorstolattyú módjára jár, derekát hosszú combok övezik. Rahan egy bozontos puncit nyal, miközben vesszejét sűrű nyelvcsapások dédelgetik. Billgeci köténye alatt elbújik Dúskeblű, ütemesen lebeg az előke, majd elfutnak a víz felé. Billgeci túlesik a tenger-tűzkeresztségen?

Szöszike is nézi a többieket. E vizuális látvány fokozza vágyunkat, ahogy az imént a mi előadásunk felkelthette az övéket. Szöszikettő könyörgően pillanthat a tesóre, mert Szöszike jó testvér módjára kicsusszanva átadja helyét, arcomra ül. Nem vagyok rest, apró csiklóját hamar megtalálom. Nyalok, lefetyelek. Iszom a puncilét. Szöszikettő vele szemben belém ül, Lomposka eltűnik a feszes falú hüvelyben. Csókolózva simogatják egymást. Így élveznek el vékony kis sikolyokkal. Egymás arcába lehelik a vágyak feltört légörvényeit. Lomposkának ez még nem elég az újabb boldogsághoz. Karomba omlik a két kielégült nő, mint doromboló macskák, simulnak hozzám. Egy darabig együtt gyönyörködünk az elénk táruló orgiában. Kezükkel csitítgatják Lomposkát. Szexpíren a rövid hajú galoppozik, fejét barátnője öle rejti. Pinakkió vállán formás vádlik, éppen kirántja méretes szerszámát, bőséges ondóját a kidülledt szemű nő melleihez irányítja, aki kéjesen masszírozza kebleibe az éltető testkrémet. Rahan is épp a gyönyörbe rohan, alatta a nő hisztérikus extázisa felülmúl minden egyéb nyögdécselést, kéjes jajgatást. Mellettük hoppon maradt a bozontos puncis, de nem kell félteni; csukott szemmel adja át magát szorgos ujjainak. Egyik kezével szétfeszíti nagyságos nagyajkait, míg a másikkal sebesen köröz a rózsaszín klitoriszon. Gyorsuló üteme, és félig tátott szája sejteti, hogy másodperceken belül célba ér. Pinakkió kezd formába lendülni. Lankadó faszát, ami petyhüdt állapotában is megfelel egy normál méretű felálló pénisznek, a bozontos puncis maszturbálóba dugja. Megtámaszkodik a szék karfáján, és olyan eszeveszett iramba fog, hogy Bozontka átveszi Rahan barátnőjétől a stafétabotot; démoni üvöltözése messze hallatszik. Pinakkió tombolva addig döngöli, amíg Bozontka megadva magát a sorsnak, újból fülhasogatón sikongatva ordít. Azonban Pinakkió továbbra sem lankad, ezért lába elé térdel Bozontka, és sóvárgó tekintettel, torkos szopásnak lát. Hiába igyekszik mélyebbre hatolni; az erektől duzzadt hatalmas fasznak csekély részét tudja benyelni, fulladozva vonul vissza a kiugró peremig, a makkra zárulnak vörös ajkai, míg markával villámgyors farok verést végez. A szívástól behorpad arca. Pinakkió robosztus alakja megfeszül, hörögve az eget kémleli, farizma ritmikus mozgása jelzi kilövellését. Bozontka most nyeldekel igazán, gigája szaporán emelkedik. Mikor végre kicuppan szájából a lankadó hímvessző, nyelvén átlátszó, fogyó foltok mutatják a bőséges termés végét.

Ezt már nem bírom tétlen nézni. Lomposka kielégületlenül meredezik. Az iker cicusok is kipihenték magukat talán. Ideje folytatni a mókát! Az asztalra döntöm őket, hátulról felváltva meghágva. Szöszikettő győz, ő megy el előbb. Halk sóhaja örömkönnyes nyögdécselésbe fullad. Alánk kucorodik, Szöszikét döfködöm tovább, míg ő alattunk nyalogatja kéjszerveinket. Lelassítom az iramot, ki akarom élvezni a helyzet minden pillanatát, Szöszike lyukának összes rejtett zegét-zugát. Elbűvölten nézem, ahogy Szöszikettő sudár nyelvével végigszökken a vastag Lomposka kiálló felén, majd eltűnik a csikló irányába. Szöszike e dupla élvezettől nem sokáig bírja; tomporát egyre hevesebben hátralökve összerázkódik. Hüvelyizmai heves szorításától Lomposka is gerjedő gejzírként útjára bocsátja terhét. Az élvezéskor lábujjhegyre állok. Mosolyom átragad az ikrekre, mikor Szöszikettő a kilaffanó Lomposkáról lenyalja a fehéren fénylő utolsó cseppeket. Fantasztikus az a szempár, ahogy közben szemembe fúrja élveteg igézetét. Az asztalon kiterülve nyúlik el Szöszike. Körötte félig ürült üvegek és poharak alkotják e páratlan csendélet misztikus képét. Az egyik fürtje belelóg egy Baeileys-es pohárba. Nevetve emeli körbe. Kielégült arcok átszellemült pozsgása tesped. Megjelenik kézen fogva Billgeci és Dúskeblű is. Billgecinek fülig ér a szája. Szexpír hangulathoz illő zenét keres. Nemsokára felhangzik Simon & Garfunkeltől a Mrs. Robinson. Felállok.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.

Oldal tetejére