Mikor télen hull a hó,
szánján száll a télapó,
ajándéktól szánja nyekergő,
álmodj csak, kicsi Gergő!

Mikor húsvétkor várnak a lányok,
mint öntözésre vágyó szép virágok,
s ezer színbe öltözik a mező,
álmodj csak kicsi Gergő!

Mikor nyáron tűz a nap az égen,
egy napsugár néz le rád félénken,
eltévedt talán a kis tekergő?
- álmodj csak kicsi Gergő!

Mikor az őszi falevél lehull,
az avarban a többi közt megbúj,
míg felkapja újra egy szellő,
álmodj csak, kicsi Gergő!

Mikor bocsát keresi a nagy mackó;
merre vagy már, kis mackó?
- hangjától zendül az erdő,
álmodj csak kicsi Gergő!

Mikor a sok játékautó dudál,
szobácskádban ide-oda szaladgál,
nínó-nínó! - szirénáz a mentő,
álmodj csak kicsi Gergő!

Mikor álmosan nézel anyára:
ugye apa is hazajön nemsokára?
cumid lesz tán a megmentő,
álmodj csak, kicsi Gergő!

Mikor manók kergetik az álmod,
s hintalovadról kell leszállnod,
takaród egy apró felhő,
álmodj csak, kicsi Gergő!

Mikor tápszered utolsó cseppje
elfárad, mert már nincs kedve,
hogy ő legyen az éltető,
álmodj csak, kicsi Gergő!

Mikor játékaid között ülve,
a plüssmacit szelíden tűrve
átöleli Teknőc Ernő,
álmodj csak, kicsi Gergő!

És majd, ha álmod megpihen
az ébredés boldog perceiben,
örömteli mosolyod felnő,
boldog leszel, kicsi Gergő!

(2004.12.30.)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.